Ariana dla WS | Blogger | X X

2018. 09. 28.

Queen of Crime





FANDOM DEBÜT! DC univerzum, és ha DC, akkor Harley.
Elvont egyperces, Deadshot/Harley, Ivy/Harley és Joker/Harley. Mind kánon ship. Komolyan.




Harley persze, hogy hallott már Jokerről, Gotham bűnöző királyáról, de szemtől szemben találkozni vele, azért teljesen más volt.
És akkor még ő is más volt, nem az a hósápadt bohóckísértet, mint amivé vált, miután önként a savval teli medencébe zuhant.
A haja fehér, de kicsit sárgás, emlékeztetve arra a Harley Quinzelre, aki valaha volt, de most már más. De ki?
Tükörbe bámul, és megnyomja a szívalakú tetóválást az arcán, miközben purrog. 
- Harley Quinn vagyok, nagyon örülök! -  Széles, őrült mosoly. 

Te leszel az én harlequinem

Egyetlen mozdulattal rúgja fel a láda tetejét, az a ruha pont a legtetején pihent, a kedvence, amiben kimentette Jokert, a vörös-fekete kezeslábas, lágyan simít végig rajta, majd magához szorítva lehunyt szemekkel keringőzni kezdett.
- Mit csinálsz, babaarc?
- Nem látod, keringőzöm, szóval most ne zavarj.
Deadshot az ágyra dobta a távcsöves puskáját. Valószínűleg egy hulla kezéből ragadta ki, a vérnyomokból ítélve a markolatán. Vagy agyon vert vele valakit.
- Francia szar...
- Ne, ne az ágyra!
- Hát akkor hova?
- Ott az esernyőtartó, a fenébe is!
A férfi hitetlenkedő kuncogással rakta oda, majd felé fordult, miközben ő még mindig járta a keringőt, halkan dúdolva hozzá, szélesen mosolyogva, lehunyt szemekkel.
- Lehet egy kérdésem? 
Megdermed.

Meghalnál értem?

- Fájt, t'od? - Deadshot néma maradt, de a szemeiben ott égett a kíváncsiság. Türelmesen várt, és talán ezt is kedvelte benne, a türelmét. Meg jó volt az ágyban. - Belezuhantam érte abba az izébe. Tartályba. Sav volt benne, t'od, rá is volt írva az oldalára, és bugyogott. Forró volt, és forróbb lett minden másodperccel. - Könnyes szemekkel néz a férfira. - Azt ígértem, hogy életben maradok, érte. És csak süllyedtem, az a szar meg mart. 
- A sav már csak ilyen.
- Azt hittem, nem jön értem - zavartalanul folytatta, mintha nem is szólt volna közbe - amikor csak süllyedtem és süllyedtem és minden fájt. Behunytam a szemeimet, és féltem, de aztán, mint egy angyal, felemelt, és én még sohasem voltam olyan boldog, mint akkor.
Deadshot néma maradt, és néma volt akkor is, amikor vadul keféltek.

Nem tudta meg soha, hogy mit akart kérdezni, pár nappal később lelépett, ekkor találkozott Ivyval.
Ivyval is lefeküdt, mert miért ne? Azt csinál, amit akar.
- Szabad bohóc - mormogja a tükörbe, ami egy megtört nőt mutatott, elmosódott, kék és rózsaszín sminkkel, felrepedt ajkakkal, orcáján egy halványlila zúzódással. Cserébe ő most a tükröt zúzza be.
- Ott kellene végleg hagynod. - Ivy a sminkes asztalkája előtt ül, a tükör széleit vastagon borította virág, vad, egzotikus, valószínűleg mérgező szépségek, akárcsak a nő. Tudta, hogy Jokerről beszélt, de nem reagált.
- Csinálj nekem koszorút, olyan szép virágokból, mint amik a tükrön vannak.
- Azok mérgezőek, Harley.
- Nem mérgezőbbek, mint a párkapcsolataim.
Szóval Ivy csinált neki koszorút.

Volt egy kislánya, titokban szülte meg, és otthagyta a szüleinél, amikor visszament, Joker nem volt dühös, de örülni sem örült neki.
- Baby! Nagyszerű, akkor gyere, szépen elkíséred a mi drága vendégünket - megpaskolja a kikötözött, kopaszodó bankár arcát - a túlvilágra. - Nevetett.
Amikor egyszer nem mozdult azonnal, Joker beleverte a fejét a falba.

Baby

Ivy vállán sírta ki magát.
- Észre sem vette, hogy nem voltam ott egy évig!
Ivy nem szólt semmit, csak simogatta a hátát, és rezzenéstelen arccal tűrte, hogy a taknyát a ruhájába törölje.
- Te vagy a kedvenc nőm, tudod? - Nem kellett felnéznie, hogy lássa, a vörös mosolyog.
- Tudom, te bolond.

Az Arkham Asylum magánzárkájában vánszorog az idő, de legalább egy kávéautomatája van, Waller betartotta az ígéretét. Jokerről semmi hír nem volt, és ez fájt neki, annyira, hogy néha csak kaparta a saját arcát és torkaszakdtából sikított. Vagy amíg le nem szedálták, mert megunták a sikoltozását.
Lövések hangja, a zárka kivágódik.
- Puddin'!

2 megjegyzés:

  1. "És csak süllyedtem, az a szar meg mart.
    - A sav már csak ilyen."
    So, itt nevettem, de a többi...
    nyakonvágott és savat öntött a szívemre. A lehető legjobb értelemben. Van valami groteszk, bűvös keserűség a történet atmoszférájában, ugyanolyan, mint Harleyban - azt hiszem ennél jobban semmi sem tükrözi, milyen pompás is ez a fic. Ezen át nézve még a Suicide Squad is jó filmnek tűnik. Köszönöm az élményt, ez egyszerűen fantasztikus volt!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága, hűséges sisem. <3 Nagyon sokat jelentenek a szavaid, és örülök, hogy tetszett. Féltem, hogy milyen lesz a fogadtattása, mert rengeteg Marvel között egy DC... de mind a kettőt szeretem, és szeretnék DC-t is írni. :D
      Köszönöm a kommentedet, sis, és hogy tetszett... TwT <3 * boldog sárkánypurrogás *

      Törlés