mint füst a szélben

Loki életéből kiragadott részletek, fontosabb személyek. Szerelmek, ellenségek, veszteségek. Vérző sebek és emlékek.

Elsőrész: Tony/Loki.

EROTIKUS TARTALOM!

~°mint füst a szélben°~

1.

ANTHONY E. STARK

November 3., 1999., London

Loki sok mindenben nem hitt. Például nem hitt Istenben, sem egyes, sem többes számban, vagy a tisztességben, becsületben és az egyéb ilyen ostoba maszlagban. A szerelmet pedig puszta hibának tartotta.

Loki a szavakban hitt, a megtévesztésben és abban, hogy kurvára senkinek nem számítasz. Ne bízz meg senkiben.

Loki sötétség volt, tőr és fájdalom, keserűség és üresség, éles sebhelyekkel és tetkókkal kívül, gennyedző fekélyekkel belül, a lelkén.

Foglalkozását tekintve pedig egy prostituált. És táncos. Először eladta a tehetségét (a színpadnak), aztán eladta a testét és a lelkét (a drognak és az ördögnek). Keresett áru volt, orál, anál, aktív vagy passzív, petting, nők vagy férfiak, 20 font, 50 font, 100 font, szigorúan azonnali készpénz és aztán viszlát. Drága volt, egyesek szerint, de megérte. Minőségi ribanc, így mondták, miközben a hajába, a bőrébe téptek. Azt hiszik uralták őt, csak azért, mert megvették, csak azért, mert megbaszták, de ez megtévesztés volt. Lokinak volt hatalma felettük. Családos emberek, rendőrök, üzletemberek, vették igénybe a... szolgáltatásait. A névtelenség árnyába akartak burkolózni, de ő mindent tudott.

A berepedt, ócska tükör előtt ült, London felett az ég szennyes szürke volt, már sötétedett, igyekeznie kellene a sminkkel, mert elhasználták az összes gyertyát, áram meg nincs. Dönteniük kellett: áram lesz, és akkor megfagynak, hiszen a tél még csak most fog igazán beindulni, vagy gáz lesz, és villany nélkül kell elleniük. A gáz lett a befutó. Gyors mozdulattal kihúzta a szemét.

- Te szívdöglesztő dög, te - Lorelei búgó hangja minden férfi gyengéje. Kivéve Lokit. De csak azért, mert forróbb, mint egy kazán. Ezt Amora mondta, Lorelei testvére. Ők hárman laktak egy teljesen lepukkant lakásban, amit Loki az Odintól eltulajdonított pénzén vett, London külső kerületeinek egyikében. Először csak ő volt, aztán felbukkant Lorelei, majd őt követte annak húga, az összevert Amora, aki a brutális pasija elől menekült (a férfi nem véletlenül kapta a Hóhér "becenevet"), mindössze egy kis bőrönddel.

- Siralmas - mondta miután kinyitotta, hogy kipakolhasson belőle -, hogy mindösszesen ennyi cuccom van - nagy levegőt vett, és felnézett Lokira. - Amiket tőle kaptam, mind ott hagytam. Hordja őket ő.

El voltak ők így hárman, de az anyagi állapotuk borzalmas volt.

- Ma hol melózol?

Loki megrántotta a vállát és felállt.

- Majd valahol megállok, ahol sokan vannak.

Lorelei csücsörített és elmerült a táskájában.

- Mondok egy jobbat. Lesz egy benga nagy rendezvény nálunk, csupa dúsgazdag Nagy Fiú és Nagy Lány, akik apuci pénzét verik el a bárban. Éééss mivel annyira nagyszerű vagyok, szereztem belépőt. Voilà -  diadalmasan felmutatta a csiricsáré meghívót és a kezébe nyomta - Parancsolj. Eredetileg egy srácnak szántam, de aztán meggondoltam magam. Nem lenne rá érdemes - legyintett. Loki egykedvűen forgatta a lapot. Ha elmegy, szép összeget kereshet vele, de izgalmat nem igen. Bár, ha sikerül elérnie, hogy valamelyikük rászokjon, akkor kevesebb munkával több pénzt szerezhetne.

- Kösz, majd meghálálom valahogy.

A lány legyintett.

- Hagyd el. Viszont, ha végeztél szerezz valami kaját és gyertyát is, kérlek. Még a végén Amora orra bukik, aztán elátkozza még az szépunokáink unokáit is. Van cigid?

- Kabátzseb.

- Köfi - kattan az öngyújtó. - Találkoztam a bátyáddal. - Loki válla megfeszült.

- Ő nem a bátyám.

Lorelei kiengedi az ajkai közül a füstöt.

- Persze. Keresett - slukk.

- Nem érdekel - Loki ujjai idegesen rebbentek a cigis doboz felé. Rágyújtott, Lorelei fürkésző tekintetétől kísérve.

Loki tizennégy éves, amikor rájön, hogy túlnyomórészt a férfiak érdeklik, és a vágyai legfőbb tárgya a saját bátyja, az aranyló hajú, ragyogó mosolyú Thor. Tizenötödik születésnapján Odin közli vele, hogy örökbe fogadták. És ott van az egyetlen szemében, amikor ránéz, hogy tudja, minden egyes beteges gondolatát, amit testvére iránt érez. Thor nem néz rá, és ez Lokinak mindennél jobban fáj.

Aztán Frigga meghalt. Autóbaleset volt, a szemben jövő sofőr részegen vezetett, és áttért az ő sávjukba. Odin őt okolta, mert ő élte túl.

- A te sorsodnak kellett volna annak lennie, hogy meghalsz - ez volt az utolsó mondata hozzá. Többet nem jött be a kórházba, Thornak megtiltotta a látogatást, és Loki a felépülése után megszökött, és azóta nem látta. Bár az utóbbi évben innen-onnan kapta a fülest, hogy őt keresi, de nem érdekelte, még élénken élt benne az utolsó beszélgetésük, és ez soha be nem gyógyuló sebet ejtett a lelkén.

Szóval ja, Lokinak ritka szar élete van.

- Azt mondtam neki, hogy nem láttalak vagy három éve. Nem kell aggódnod, költözik el Amerikába - hezitál - a menyasszonyával.

Lehunyta a szemét. Erős hányingere támad, ha arra cafkára gondol, aki elvette tőle az esélyt, hogy Thorral lehessen. Nem mintha lett volna valaha is igazán lehetősége rá.

***

A bárpult mellett támaszkodott, és próbált az előtte lévő tömegre fókuszálni. Lorelei-nek hálás lehet az ötletért, ha ügyesen játszik, akár egy teljes napi keresetét is leakaszthatja egy-egy milliomos csemetéről. Aranybánya. Gúnyosan elvigyorodik, int Lorelei-nek, aki feltartja a hüvelykujját, mint egy sok sikert kívánva neki, aztán elvegyül a tömegben. Vonagló testek, alkohol mámoros fiatalok, Lokinál nem sokkal idősebbek, illetve fiatalabbak nyüzsögtek mindenhol. Két, egymásba kapaszkodó lány részeg vihogással ütköztek neki. Az alacsonyabb lány, akinek seszínű, vékonyszálú haja az arcába hullott felcsuklott.

- Njézd má… - újra csuklott. – Kurvára sz-szexvis vagy! – Mire Loki észbekaphatott volna, már magához is rántotta és az ajkaira tapadt. Undorodva lökte el magától a lányt, mire a csaj csak vihogott, és hagyta, hogy barátnője elrángassa a vécé felé. Fintorogva törölte meg a száját, majd arra eszmél, hogy valaki hátulról simul hozzá, a derekát átkarolva.

- Helló, szépségem – mély hangja volt, lappangó gúnnyal és vággyal telt. Loki elfojt egy vigyort és megfordult. A srác kisebb volt nála, és vagy három évvel volt fiatalabb, éppen csak töltve a húszat, barna szemei csillogtak, szintén barna haja pedig kócosra volt belőve, leheletén érezni lehetett az alkohol szagát. – Igaza volt a csajnak, tényleg szexis vagy. Lenne kedved velem dugni?

Meglepte a nyílt kérdés, de kapva kapott az alkalmon.

- Csak ha meg is tudod fizetni, édes. – A barnahajú pislogott, majd széles, idegesítő vigyor költözött a képére.

- És mennyi a tarifád?

Loki végigsimít a mutatóujjával a mellkasán, mire az megborzong.

- Sok, nagyon sok. – Direkt nem mond pontos összeget.

- És megéri? – Vágytól még mélyebb hangja elégedett kuncogásra sarkallta Lokit.

- Nem volt rám még soha panasz.

Erre a másik megragadta a csuklóját és felvonszolta a lépcsőkön, végig az emeleten, majd a hátul rejtőző szobák legtávolabbijába tértek. Amint becsukódik utánuk az ajtó, Loki kuncogva rántja ki a kezét a másik szorításából és rögtön az övére simítja hosszú, fehér ujjait. A srác megbabonázva nézett a szemeibe. Loki újra felkuncogott erre.

- Nos… - purrog – mit szeretnél, mit csináljak? – Közelebb lép hozzá, összesimulnak, ő pedig a fülébe duruzsol, miközben összedörgöli az ölüket. – Leszopjalak? Vagy… - végignyal a nyakán, fel a füléig – engedjem, hogy megbassz? – Hangos nyögés a partnere felől. – Ó, ez tetszene, nem igaz? Ha kőkeményen meghághatnál. – A fülcimpájára harapott. – Rendben. – Ellép tőle, és újra a szemébe nézve levetkőzik, elnyújtva minden mozdulatot, élvezve a férfi éhes tekintetét. Továbbra is őt figyelve dől el az ágyon, immár meztelenül, a férfiassága mereven ágaskodott. Ujjait végigsiklatja a testén és magába hatolt velük. Elfojtott egy nyögést, finoman tágítani kezdte magát, szerencsére nem kellett sokáig, előre felkészülve érkezett, az első pár alkalom tanulsága megtanította arra, hogy mindig gondolkodjon jó előre. Közben a partnere is lerángatta magáról a nadrágot és őt figyelve masszírozta magát, éhes tekintetét le sem véve róla.

- Szólj, ha jöhetek!

Loki egy pillanatra megdermedt. Ez új volt, eddig még soha nem hagyták, hogy szabadon felkészülhessen az aktusra. Hasrafordult, és négykézlábra emelkedik. Pucsítva dorombolt.

- Most szóltam.

Hallotta, ahogy a másik élesen beszívta a levegőt, hallotta a koton csomagolásának reccsenését, majd a halk surrogást, ahogy magára simította. Az ágy megsüllyedt és két kéz a csípőjére simult, aztán egy kemény forróság óvatosan elkezdett beléhatolni. Felmorranva hátranyúl, és magába rántja. Felnyögnek. A férfi azonnal mozogni kezdett, gyors tempóban, egyre erősebben szorítva az ő csípőjét. Ziháva markolta a lepedőt, a teste remegett, félkézzel pedig a kefélésük ritmusára kezdte verni magát, halkan nyögdécselve és sóhajtozva. A tempó gyorsult, egyre gyorsult, amíg a fölötte lévő egy elfúló kiáltással el nem élvezett, tövig belényomakodva, eltalálva a belső gyönyörpontját. Ez az eszét veszi, szinte nem is érzi, ahogy a másik kihúzódik belőle és eldől mellette, néhány rántás után felnyögve eléri az orgazmust, összekenve a lepedőt. Mély levegőket vesz, majd felkel és gyorsan felöltözik. A férfi még mindig alélva nézett rá. Megbökte a lelógó lábát az övével.

- Fizess. Kettőszázötven lesz.

Nevetés volt rá a válasz, benne pedig kezdett felgyűlni a harag és a félelem, hogy hoppon marad, de megnyugodott, amikor a másik is felkelt, és a nadrágját a kezébe vette. Onnan elővette a pénztárcáját, elővett néhány bankót és a kezébe nyomta.

- Aztán nehogy elverd egy perc alatt az összeset, gyönyörűm. – Felrángatja a nadrágját, és otthagyja, mielőtt Loki egyáltalán megszámolhatta volna a pénzt. Összeszorult torokkal számolja, megint rettegve, hogy át lett verve, de... Újra számolja. És újra, de nem tévedett. Majdnem /ezerötszáz/ font volt a kezében. Megszédül, ma már nem is kell többet strihelnie, és a villanyszámlát is be tudja fizetni és talán... Szinte hálát érzett a kuncsaftja iránt. Sietős léptekkel száguld le a földszintre, egyenesen a bárpulthoz, Lorelei-hez, aki meglepett tekintettel nézett a vibráló Lokira.

-  Végeztem, igyekezz majd haza, Lorelei. – Alig bírt uralkodni a hangján. A vörös szeme megvillant.

- Értem, szépfiú – kacsint. – Kellemes pihenést!

Másnaptól végre volt villany a lakásban és még Amorának is vett egy télire való kabátot. A többit elrakta tartalékba.